A világosabb színű miszó, a rövidebb érlelési idejű, kevesebb sót tartalmaz. A sötétebb miszó hosszabb érlelési idővel rendelkezik, a gyógyító makrobiotikus étrendekbe is ezt a fajtát szokták előírni. Fogyasztásra szerintem a legjobb a legalább 2 éves érlelési idővel rendelkező miszó. Én személy szerint a árpa miszót szeretem a legjobban.
Általában 4 féle miszó található a bió illetve ínyencboltokban;
- Genmai miszó: barnarizses, fogyasztása egész évben ajánlott.
- Hatcho miszó: Sötét színű, fogyasztása főleg a hűvösebb, téli időszakban ajánlott. Rendkívül finom levesbe, vagy halakhoz. (Igen, a makrobiotika alkalmanként megengedi a halfogyasztást is!)
- Kome miszó: fehér rizsből készül, színe is fehér. Rövid érlelési idejű. Idehaza talán a legritkábban kapható. Íze is sokkal édeskésebb, főleg saláta szószok, öntetek, krémek összeállításánál érdemes használni.
- Mugi miszó (a képen): Árpát is tartalmaz. Gyógyító hatású. Fogyasztása egész évben ajánlott.
Kaphatóak zárható üveges formában illetve vákumozott műanyag zacskóba. Na nehogy az utóbbit válasszuk, bár lehet, hogy ez az olcsóbb. De a csomagoláshoz pasztörizálni kell, emiatt sokat veszít értékes hatóanyagai közül. Ráadásul az üveges tárolása biztonságosabban is megoldható.
Tároljuk hűvös és sötét helyen. Ez nálam felbontás után a hűtő.
„Tiszteld a miszót!” – mondta egyik tanító mesterem és ez alatt azt értette, hogy csak kizárólag fa evőeszközzel nyúljunk bele a pasztába. A miszó fogyasztásával hatásosan megtisztíthatjuk szervezetünket a káros fémlerakódásoktól, ne sértsük meg azzal, hogy fém vagy aluminium kanállal nyúlunk hozzá.
Ne főzd hosszú ideig. A miszót mindig utoljára adjuk az ételhez. Kevés vízzel felhigítjuk, szószhoz, leveshez öntjük és éppen csak 20-30 másodpercig főzzük, amikor elkezd belül bugyogni és már el is zárjuk alatta a gázt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése